Markó Károly (id.) Itáliai táj dupla szivárvánnyal

Leírás

Id. Markó Károly munkássága során a 17. és 18. századi történelmi és tájképfestészet hagyományait követte. Ennek megfelelően tájképein hol bibliai, mitológiai, hol idilli hangulatú hétköznapi jeleneteket örökített meg. Az 1841-es keltezésű „Itáliai tájkép dupla szivárvánnyal” című olaj vászna is természetközeli, humánus jelenetet rögzít. A fején ruháskosarat vivő fiatalasszonyt látunk kislányával, aki segít a vásznak cipelésében. Talán a képen látható folyótól jönnek a mosásból. Egymás mellett lépdelnek a göröngyös úton, amely egy kis hídon vezet át, majd kanyarogva eltűnik. A fákkal, bokrokkal szegélyezett gyalogút mellett hatalmas szikla magasodik, barlangszerű bemélyedésébe emberek és állatok kis csoportja húzódott be az eső elől, ami időközben elvonult. Egy köpönyeges pásztor már tereli elő a kövek közt szökdécselő kecskenyáját.

A ragyogó színekkel, aprólékosan megfestett mű egyik legszebb motívuma a pásztor alakjára vetülő szivárvány. Íve a rózsaszín, tisztuló égboltba hajlik. Ritka jelenség, hogy párja is akad, amely a még sötét felhők közé ível. A magyar művészetben szinte egyedülálló a dupla szivárvány, Id. Markó Károly hűen ragadja meg a béke szimbólumaként ismert csodás optikai jelenséget, ami hamarosan szertefoszlik. Ám addig is fénnyel, derűvel tölti meg a kompozíciót, ezt a békés életképet.

Az „Itáliai tájkép dupla szivárvánnyal” fontos, kiemelkedő alkotása a mester életművének. Klasszicista felfogású festménye a háttérben már elvonuló sötét felhők utáni nyugodt, békés hangulatot tükrözi. 

Takáts Fábián

Részletek